A kenőanyag kereskedelem törvényi szigorítása
Ezúton tájékoztatni szeretnénk Önt, hogy megjelent a 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról, melyet hivatalosan is közzétettek a Magyar Közlöny 2013/199 számában, 2013 november 29-én. A törvény többek között tartalmazza a jövedéki előírások változásait.
Új előírás 2014 január 01-től érvényes, az alábbiak szerint:
A törvény alapján bármely kiszerelésű kenőolaj és kenőanyag ( 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek) belföldi nagykereskedelme, export, import, illetve közösségi kereskedelme 2014. január 1-jétől jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető.
A jövedéki engedély megszerzéséhez a jövedéki törvény feltételként előírja 5 millió Ft jövedéki biztosíték letétbe helyezését, valamint legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárterület igazolását.
A jövedéki törvény rendelkezései szerint, jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő értékesítése.
Viszonteladói értékesítés esetén mindkét viszonteladónak rendelkeznie kell érvényes jövedéki engedéllyel.
A fenti vámtarifaszámú kenőolajok és kenőanyagok kiskereskedelmi (végfelhasználók részére történő) értékesítéséhez, forgalmazásához nem kell jövedéki engedély.
JÖVEDÉKI NYILVÁNTARTÁS:
A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként és összesítve - folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban: jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a vámhatóság által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon (űrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedő mentesülhet a külön nyomtatványon (űrlapon) történő nyilvántartás-vezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.
VEVŐNYILVÁNTARTÁS
A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza
a) az értékesített termék megnevezését és vámtarifaszámát, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, a számla számát,
b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát,
c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) időpontját.
A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.
Számla és Szállítólevél kötelező adattartalma:
Jövedéki Törvény 106. § (4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket
a)kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfatörvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a jövedéki termék vámtarifaszámát, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát, továbbá a fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát,
b) szállítólevéllel szállíthat.
(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni
a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;
b) a kiszállítás és az átvétel időpontját;
c) a szállítás célját;
d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési körzetét).
Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla, illetve egyéb számviteli bizonylat is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat.
Nézze meg hogy kitől vásárol és számlát kérjen róla minden esetben, ezzel a felelősséget a számla kibocsátójára hárítja.