Kenőzsírok kiválasztása gyorstalpaló

A mezőgazdasági kenőanyagok egyik fontos szegmense a kenőzsírok, ennek ellenére azonban nem kapnak olyan jelentőséget, mint amely megilletné a kenőanyagok eme típusait. Általában egy lítium bázisú EP (nagy nyomásálló adalék), vagy olykor EP nélküli kenőzsírral elintézik az ilyen típusú kenési helyek kenőanyag igényének kielégítését. Pedig a megfelelő kenési helyre a megfelelően kiválasztott kenőzsírral számos probléma megelőzhető. Ki nem találkozott még azzal a jelenséggel, hogy a kenőzsír kifolyt a csapágyból? Ez a jelenség gyakran előfordul a mindennapi életben. Annak érdekében, hogy a különböző jelenségeket megértsük, nézzük meg egy kicsit részletesebben a zsírok felépítését.

Miből állnak a kenőzsírok?

– alapolajból,
– sűrítőből,
– adalékokból,

Ennek a három összetevőnek a különböző fajtájú, arányú és minőségű kombinációjából megkapjuk a kenőzsírt jellemző tulajdonságait. Az alábbiak szerint csoportosíthatók és osztályozhatók:

– az alapolaj típusa szerint (ásványolaj vagy szintetikus olaj),
– sűrítők szerint (szappan vagy nem szappan),
– speciális alkalmazásuk szerint (pl.: szóró tapadó kenőzsír),

Az alapolaj típusa a kenőképességre és a terhelhetőségi tulajdonságokra van nagymértékben befolyással. A sűrítők pedig főként a kenőzsírok megengedhető legnagyobb alkalmazási hőmérsékletére, valamint víz- és vegyszerállóságára. Leggyakrabban alkalmazott sűrítő típusok meghatározó tulajdonságai:

A kenőzsírok gélesedését – az olajok viszkozitásának analógiájára – konzisztenciájukkal, illetve ún. penetrációs (behatolási) értékükkel jellemzik. Ez a folyékonytól a lágy állagon át a szilárdig terjed és a DIN 51 818 szabvány szerinti NLGI osztályokhoz rendeli a kenőzsírokat.

Gördülőcsapágyakhoz 2. és 3. NLGI osztályba sorolt kenőzsírok felelnek meg, ezen belüli kiválasztásuk más, állaguk által befolyásolt tulajdonságuktól függ. Pl.: lágy zsírok központi kenési rendszerekben, hidegben is jól továbbíthatók és adagolhatók. A csapágyban kifejtett kis ellenállásuk csökkenti a súrlódás által keltett zajt. Ha a forgástengely függőleges vagy ferde, ajánlatos konzisztensebb kenőzsírt (NLGI 2 helyett 3) alkalmazni, ezzel megelőzve az elfolyás veszélyét. A kenőzsír konzisztenciája a sűrítő típusától és mennyiségétől, valamint az alapolaj típusától, viszkozitásától és VI tulajdonságától függően változik a hőmérséklettel.

Ideális választás lehet a mezőgazdasági alkalmazásokban a kenőzsírok közül a Lítium-komplex (p.:Renolit LX-EP 2), Lítium – Kalcium vegyes bázisú, Kalcium-komplex vagy Kalcium-szulfonát-komplex (pl.: Renolit CXI 2). Az ilyen sűrítővel rendelkező kenőzsírok általában +140-+160 °C-os hőmérsékletig használhatók és jó víz kimosás ellenálló képességgel rendelkeznek. Ajánlott, hogy ezek a zsírok tartalmazzanak ún. EP (Extrem pressure) adalékokat. Ajánlott konzisztencia osztályuk: NLGI 2 vagy 3.

Gömbcsuklókhoz, forgózsámolyok, függőcsapszegekhez, golyós féltengelycsuklókhoz, műanyag csapágyakhoz, kormányrudazathoz és kerékfelfüggesztéshez, használhatók azok a speciális kenőanyagok, amelyek valamilyen szilárd kenőanyagot tartalmaznak, mint a grafit, vagy a MoS₂ (pl.: Renolit MO 2). Az ilyen szilád kenőanyagot tartalmazó kenőzsírok azonban nem alkalmazhatók nagy sebességgel forgó nagyterhelésű csapágyakban. Inkább a lökésszerű terhelésnek és nagymértékű vibrációnak kitett nehéz üzemi alkalmazásokban használhatók.